Kategória: Kult

Ray Barbee – A közös szál

Ray Barbee az amerikai gördeszkázás legendás alakja, akit főleg fotósként ismerhettünk meg világszerte. Viszont Ray sokkal árnyaltabb és összetettebb annál, hogy definiálni lehessen. Ő egy igazi jelenség, aki teljes életművével aktív része a gördeszkás kultúrának. 

Ray profi gördeszkásként kezdte a karrierjét, egyike volt azoknak a deszkásoknak akik a freestyle trükköket elkezdték a street deszkázás részévé tenni. Különleges flowja miatt Ray a nyolcvanas években népszerű gördeszkássá vált, a kaliforniai deszások egész generációja próbálta ellesni sajátos stílusát. A Powell Peralta szponzoráltjaként az évtized vége felé már olyan filmekben tűnt fel, mint a Ban This, és olyan arcokkal lógott együtt, mint Mark Gonzales és Jeff Kendall. 

Ami viszont egészen rendhagyó, hogy Ray nem csak gördeszkásként épített karriert, hanem időközben a világ egyik legismertebb fotósává vált. Képei egészen különleges atmoszférával mesélnek a gördeszkásról. Ray a mai napig kizárólag analóg technikát használ, és kicsit sem törekszik a magazinok fotós trendjeit követni. Viszont egészen egyedi látásmódja és léleksimogató nyugalmat árasztó munkái miatt Michael Blabac, Joe Brook vagy éppen Atiba Jefferson ligájában szokás emlegetni. 

És ha esetleg bárki úgy érezné, hogy egy profi gördeszkás karrier mellé nem nagy dolog még egy profi fotós karriert is felépíteni, annak érdemes meghallgatni a Mattsons 2 világhírű jazz zenekar Meets című albumát. Hiszen a duó Ray-vel karöltve vette fel a a 2009-ben megjelent korongot, amin egészen zseniális gitárjátékát hallgatva ismét közelebb kerülhetünk egy kicsit a gördeszkás legendához. 

Néhány éve az angol Ilford Photo, egy nagyszerű videóban mutatta be Ray világát, a zenétől a fotón át a gördeszkázásig. 

///Nyitókép: Ray Barbee/Ilford Photo///

Lizom Dávid – interjú

A pécsi kötődésű Lizom Dávid munkáival már többször találkozhattunk a magyar gördeszkás scéna felületein. Dávid keze alatt születtek meg /többek között/ a Velo Hellride emlékezetes flyerei, a Medium Skateshop Stinkbug Challange vidije, de a Cirus és a Sima lapjai között is viszont láthattuk már munkáit. Portfólióját nézegetve egyszerre friss és modern, ugyanakkor old school /a szó legjobb értelmében/ rajzokat, animációkat, tipókat láthatunk. Nehéz lenne beskatulyázni Dávid alkotásait, és pont ettől nagyon ütős ez a sajátos stílus, amiben dolgozik.

Fs/ Nagyon sok munkádról süt, hogy régóta mozogsz a gördeszkázás világában. Honnan a kötődés?

LD/ Felső tagozatos voltam, amikor az Extreme Channel műsoraira rákattantam és nagyjából ezzel egyidőben kezdődött az érdeklődés az extrém sportok iránt. Én 2006-tól számítom a magam deszkás pályafutását, akkor szereztem be első komolyabb deszkám és akkortájt találtam rá dunaújvárosi barátaimra, akikkel azóta is szoros kapcsolatom van.

Fs/ Milyen megbízásokon dolgozol a gördeszkás vonal mellett?

LD/ Kicsit kevesebb mint egy éve kezdtem komolyabban venni a szabadúszó karriert, így egyelőre azon dolgozom, amivel éppen megkeresnek. Ez lehet éppen logótervezés ügyvédi irodának vagy animációs produkcióban való részvétel. Utóbbit jobban szeretem csinálni.

Fs/ A gördeszkázás egyértelműen hatalmas hatással volt a vizuális kommunikációra világszerte, sőt gyakorlatilag egy saját vizuális nyelv alakult ki a szubkultúra köré. Művészek tízezreit inspirálta és adott nekik felületet a kibontakozásra. Le lehet ezt vetkőzni, amikor egy teljesen más területen dolgozol? Egyáltalán szükséges levetkőzni, vagy értékelik ezt a fajta látásmódot a megrendelők?

LD/ Általában akikkel együtt dolgozom, körülbelül tudják mire számíthatnak tőlem, ha pedig valakivel először dolgozom, küldök néhány referenciát a képviselt irányokról. Én nem érzem úgy, hogy le kéne vetkőzzek bármit is amikor komolyabb előadásmódot igényel egy munka, egyszerűen csak más érdeklődési területről érkezik az inspiráció, az eszköztár. 

Fs/ A Master diplomamunkád is egy gördeszka sorozat volt. Afrikai maszkok, szeméttel nyomtatás, digi utómunka. Mit kell tudni erről a projektről?

LD/ Ez hosszú lesz… Egyetemi éveim végéhez közeledve úgy éreztem nem sikerült igazán ütős munkát produkálni a diplomát megelőző 4 év alatt. Rengeteget agyaltam, hogy mégis mi legyen a diplomamunkám témája, ami megkoronázhatná az egyébként elbulizott éveket. Egyik elméleti vizsgámra készülve egy környezettudatossággal kapcsolatos írást olvastam mikor elgondolkodtam, vajon mennyi juharfa élete szárad már a lelkemen a gördeszkázás rovására. Ahogy elmélyedtem ebben a gondolatban eszembe jutott a Cirus nevű magyar cég, akiktől még évekkel azelőtt vettem bambusz lapot, ami elvileg környezetbarátabb megoldás a juharnál, legalábbis ezt olvastam akkor. Ezt a vonalat megragadva elkezdtem vizuálisan jól feldolgozható témákat keresni, olyat kerestem ami nem túl elcsépelt. Miután megállapodtam a szemét kezelés és a tudatos vásárlás témájánál, a következő egyetemi félévet azzal töltöttem, hogy különböző képi megoldásokkal és kompozíciókkal kísérleteztem, így kötöttem ki a szemét felhasználásánál. Innentől igazából már gördülékenyebben ment minden, elkezdett szép kerek egésszé összeállni az egész széria. Az elején említett teljesség utáni vágyamnak pedig a cég arculatának és weboldalának frissítésével tettem eleget. Nyilván visszatekintve sok minden van, amit máshogy csinálnék, de összességében büszke vagyok erre a munkámra.

Fs/ Betwix, PEN, Made in Pécs. Pécs bármikor? 

LD/ Pécs bármikor, szorosan mögötte Párizs és Dunaújváros.

Fs/ Kedvenc projekt?

LD/ A Medium-os Stinkbug Challenge videót nagyon szerettem csinálni, valamint a Donut Media-val is jó élmény volt együttműködni, utóbbi leginkább a külföldi megrendelővel kapcsolatos tapasztalatszerzés miatt.

Fs/ Vannak kedvenc alkotóid?

LD/ Hogyne volnának! Illusztrátorok közül nagy kedvenceim: Erhardt Domonkos, Márk László, Fillér Máté, Krzysztof Nowak, Todd Francis, Brother Merle. Animátorok és motion designerek közül: Dirk Koy, Erik Fountain, Shane Dering, Jonathan Djob Nkondo. Túl sok van, nem tudom mindet leírni.

Fs/ Látni a social oldalaidon, hogy egyre több animációt készítesz. Van egy tudatos célod ezzel?

LD/ Kicsit több, mint 2 éve kezdtem el komolyabban foglalkozni animálással és motion design-nal egy pécsi cégnek, azóta nincs megállás. Jelenleg úgy érzem ez áll legközelebb egy hivatásszerű dologhoz, viszont még rengeteget kell tanulnom hozzá, hogy kiteljesedjek benne.

Fs/ Van bevett rutinod az alkotáshoz vagy akkor dolgozol ha elkap az ihlet?

LD/ Megrendelésnél nem igazán engedhetem meg magamnak, hogy úgy dolgozzam, ahogy éppen kedvem tartja, hiszen határidőre kell elkészüljek és eleget kell tennem az ügyfél igényeinek. Van egy bevett rutinom, de ez nem hiszem hogy nagyban különbözik más alkotók munkafolyamatától. Papíron tervek, megrendelő választ, kidolgozás, észrevételek, módosítások, kész verzió leadása. Animációnál picit máshogy megy, de az ezzel kapcsolatos rutinom még alakuló félben van, nem merem megosztani.

Fs/ Milyen zenét ajánlasz alkotáshoz?

LD/ Szöveg nélküli, kicsit monoton elektonikus zene az nálam bevált, amúgy meg bármi amit már szarrá hallgattam és nem kell figyelnem a szövegére. Elektronikus zenéből nagy kedvencem Nicolas Jaar, valamint a Pulse nevű Youtube csatornán szoktak lenni jó mixek. Ronggyá hallgatottak közül mostanában Elder, Idles és JPEGMAFIA, hogy csak néhányat említsek. Próbálkozom a csenddel is, kisebb-nagyobb sikerrel.

Fs/ Álom meló?

LD/ Körülbelül az, ami most, csak magasabb szinten. Olyan cégekkel szeretnék dolgozni, amiket amúgy is támogatok, illetve olyan projekteben, amik amúgy is érdekesek számomra. Természetesen deszkás cég lenne az etalon, csak ezeknél sajnos nincs akkora igény animációkra.

Fs/ Ki legyen a következő?

LD/ Szolykó Dávid, Kulcsár Csabi

Fs/ Kész vagy?

LD/ Naná.

Dávid munkáit az instáján /@lizomdavid/ és a Behance oldalán /Behance/ tudjátok követni. Ha pedig felhívnád, vagy írnál neki, a weboldalán keresztül érheted el: www.davidlizom.com .

Tudjuk mit csinálsz a következő hetekben

Legalább is sejtjük, hogy hol futhatunk majd össze. Gördeszkás vonalon több izgalmas program is érkezik, nézzük sorban:

MARADJÉBREDT!

A Medium skateshop évek óta komoly hangsúlyt fektet a közösségek össze(újra)kovácsolására, hiszen valljuk be az utóbbi években őrületes ellentétek alakultak ki a gördeszkás szubkultúrához kötődő berkekben.

“Szeretnénk a zenészek és alkotók közötti kommunikációt, kapcsolatokat megerősíteni, táplálni. A zenész adja a témát, ami maga a zenekar vagy produkció. A művész feladata egy illusztráció a felkért előadó vagy produkció által kiváltott vízió megalkotása egy gördeszkára. Az így elkészült gördeszka lap művészi értékkel bíró alkotás is, amit nem csak aktív gördeszkások használati tárgyaként, hanem mint művészi produktum is elérhető. Az ilyen kollaborációkkal is elő segíteni új párbeszédek közös projektek létrejöttét.”

Facebook event: itt

De a legfontosabb, hogy most vasárnap (aug. 30.) a Medium Skateshopban Saiid és Tripo kollab bemutató!!!

Éljen Május 1 Szeptember 5!

Az esemény, amire ma már a gyerekeiket viszik azok, akik részt vettek az elsőn, hiszen a Stég 1990(!) óta rendezi minden évben a Gördeszkás Majálist. Nincs hivatalos infó róla, de valamilyen formában minden évben megtartották, és idén volt az első alkalom, hogy el kellett tolni. Szóval most Éljen Szeptember 5!

Facebook event: Itt

MGE SKATE JAM 3

Bizony, megint elszalad egy év, és érkezik a Medium és a Magyar Gördeszkások Egyesületének versenye, idén a szentendrei skateparkban, szeptember 5-én. A Mediumos arcok mindent megtesznek a hibátlan szervezésért, az új szentendrei skatepark pedig elég húzós lett, szóval minden adott egy emlékezetes versenyhez.

Facebook event: Itt

Most, hogy végre lehet újra együtt deszkázni, zenélni, dumálni, érdemes (kötelező) részt venni ezeken a szezon végi eseményeken.

Nico Vink – From The Ash

Egy évtizeddel ezelőtt Ryan Gibb rendező kiadta a Life Cycles című filmet, ami egy igazi DH remekmű. Bár a film kiállta az idő próbáját, Gibb sosem készítette el a tervezett folytatást. A Life Cycles szépen lassan egy alapművé vált a Downhill rajongók között, viszont a rendező a megjelenés óta reklámokon dolgozott és tíz évre maga mögött hagyta a riderek világát. Aztán 2018 végén a New York-i Philmont Scout Ranch-re utazott, hogy Nico Vinkkel elkészítse a From The Ash című rövidfilmet. Őszintén remélem, hogy a cím Gibb visszatérésére (is) utal és újra rendszeresen élvezhetjük zseniális munkáit.

Az erdőt természetesen nem a forgatás miatt gyújtották fel. Az Ute Park területén rendszeresek az erdőtüzek, 2018-ban több mint 36 000 hektár erdő égett le. A felvételek alatt végig egy profi mentőcsapat vigyázott a stábra.

Ha pedig szeretnéd újranézni (vagy még nem láttad) a Life Cycles-t, katt a linkre: Youtube

ReSkate

Sokszor nem is gondoljuk, hogy tevékenységünkkel mekkora hatással vagyunk a környezetre. A hetvenes években pont a kaliforniai szárazság indította el a világhír felé a gördeszkázást. A képlet egyszerű, az egész államban kialakult vízhiány miatt egy helyi rendelet megtiltotta a medencék feltöltését. Az akkoriban még csak mérsékelten ismert gördeszkázás pedig rögtön megtalálta az üres medencékben a népszerűség táptalaját. Természetesen rengeteget változtak a hardware-ek a Zephyr és Z-flex idők óta, és rengeteg olyan cég született, akik nem a szülők garázsában gyártják a lapokat.

Egy 2014-es kanadai kutatás szerint kb. 20 milló gördeszkás van világszerte, és a gördeszka gyártás a legnagyobb juharfa felhasználó iparág a világon. Plusz amióta Frank Nasworthy feltalálta a poliuretán kerekeket, komoly mennyiséget használ a gördeszka ipar ebből a kőolajból előállított műanyagból. Persze ez világviszonylatban elenyésző, hiszen a poliuretán az egyik legelterjedtebb műanyag, évi 12 millió tonnát gyártanak belőle.

Szerencsére a gördeszkás szubkultúrában rengeteg jó érzésű ember mozog, így a gördeszkaipar már azelőtt elkezdett a környezetre gyakorolt hatásával foglalkozni, hogy ez világszerte társadalmi elvárás lett volna. (Szemben ugye nem egy iparággal, ahol szemrebbenés nélkül irtottak ki országnyi őserdőket.) A legtöbb gördeszka gyártó figyel arra, hogy a felhasznált faanyag felelős gazdálkodásból származzon, aminek lényege, hogy a megtermelt profit egy jelentős részét erdők telepítésére fordítják.

Például a Dwindle Distribution, évek óta dolgozik a National Forest alapítvánnyal és a ReGrowth projekt keretében háromszor annyit fát ültetnek, mint amennyit felhasználnak gördeszka gyártásra. Mivel a világ egyik legnagyobb gyártójáról van szó /Enjoi, Almost, Bling, Darkstar, stb./, így elég komoly mennyiségekről beszélünk.

Elég hasonló projektet futtat az Etnies is. Ők 2011 óta egyes kollekcióik /pl. Jameson/ minden eladott darabja után ültetnek egy fát, hogy ellensúlyozzák a gyártásuk szén-dioxid terhelését. A Trees For The Future alapítvánnyal 2 millió fát ültettek 2019 végéig. Idén pedig az összes kollekciójukra kiterjesztették a projekt kereteit.

És amit személy szerint imádok, egyre több vállalkozás kezd nyersanyagként tekinteni a leharcolt deszkákra, és kreatív megoldásokkal új termékeket gyártanak belőlük. Szerencsére ilyen példáért nem is kell rögtön külföldre menni, hiszen itthon Sipos Gergely Sg.skateworks néven készít fantasztikus tárgyakat, törött lapokból. Őt legkönnyebben az Instagammon lehet utolérni -> Sg.skateworks

Persze külföldi példa is akad bőven.

Az egyik érdekes vonal, amit az IRIS Skateboard képvisel. Ők a törött lapokból újra gördeszkákat gyártanak, illetve szörfök, bútorok és egyéb kiegészítők is akadnak a kínálatukban. www.irisskateboards.com

Talán az egyik legismertebb ilyen cég a MapleXO, akik főleg ékszereket készítenek. A portlandi vállalkozás évekkel ezelőtt lett világszerte ismert, amikor a Grove tervezőivel karöltve iPhone tokokat és hátlapokat kezdtek gyártani. www.maplexo.com

Egy szó mint száz, érdemes figyelni a gyártók tevékenységét, hiszen a vásárlásainkkal szavazunk, hogy ezek a példa értékű projektek még hosszú évekig futhassanak, és a gördeszkázás egy fenntartható, felelős irányt képviseljen.

Timber! Print & Colour

Chad Eaton /aka Timber!/ egy újabb sorozatot készített az Elementnek. Viszont most nem egy zseniális lapcsaládról van szó. Mint ez volt:

Hanem egy adag nagy felbontású grafika, amit szabadon printelhetsz, és ha szeretnéd ki is színezheted (bár nem hisszük, hogy ezekhez a művekhez bárki hozzá tud még adni színekkel, de hátha). Szóval csak kattints a kiválasztott képre és máris tiéd egy Timber! grafika, amin kiélheted a kreativításod, vagy kiteheted otthon a faladra.

Néhány gondolat a projektről:

Element: Anno egy szkennerrel utaztál, hogy bárhova el tudd küldeni a műveidet. Hogyan csinálod ezt manapság?
Timber!: Igen, néhány éve még egy szkenner és egy nyomtató is az útitársam volt, mivel rengeteget utazok ez egy hatalmas szívás. Ma már imádom, hogy egy iPad és egy laptop elég.

Element: Teljesen lecserélted a vázlatfüzetet iPad-re?
Timber!: Nem teljesen. Még mindig használom mindkettőt. Egyre többet használom az iPad-et az utazások miatt. Otthon azért még mindig papírra rajzolok.

Element: Megváltozott a stílusod, amióta tableten dolgozol. Van különbség?
Timber!: Kissé simábbak a képek, de nem hiszem, hogy rajtam kívül bárki észrevenné. A legnagyobb különbség abban a sebesség, kétszer annyi projektet nyomok, mióta tableten dolgozok.

Element: Az ihletszerzés miatt utazol ennyit?
Timber!: Utazni nagyon inspiráló, rengeteg különböző kultúrát és a hozzájuk kötődő művészetet ismerhettem meg. A tapasztalatok segítenek abban, hogy ilyen történeteket készíthessek.

Element: Változik a munkamódszered, amikor úton vagy?
Timber!: Mostanában amikor ébren vagyok dolgozok, nem igazán számít, hogy hol vagyok éppen. Az egyetlen különbség, hogy amikor utazok csak grafikákat készítek és vázlatokat a jövőbeli projektekhez. Amikor otthon vagyok inkább olyan dolgokra koncentrálok amiket nem lehet útközben csinálni. Festek, nyomtatok, kézzel fogható műveket hozok létre.

Element: Van napi rutinod, ami segít inspirálódni?
Timber!: Nem igazán. Csak felébredek valamikor és elkezdek rajzolni. Az e-mailek megválaszolása és a kommunikáció viszont nagyon nehéz, mert nem igazán tudom szavakkal jól kifejezni magam, így ez rengeteg energiát igényel.

Element: Otthon van külön helyed az alkotásra, vagy csak nekiesel a munkának miközben megy a Netflix a nappaliban?
Timber!: Van egy dedikált helyem, de nem igazán használom. Bárhol tudok rajzolni, ágyban, kanapén, konyhában vagy éppen kint… és igen, közben rengetet megy a TV.

Element: Miket szoktál nézni?
Timber!: Legtöbbször valami olyat, amire nem kell figyelnem, például műsorokat a gyerekkoromból. Sokszor megy a Simpson család vagy a “Cheers”, de az is előfordul, hogy egy haverommal beszélgetek közben.

Element: Láttuk már a ruháidat gördeszkákon, ruhákon, sörökön, takarókon. Hatalmas muralokat készítettél, tetoválásokat terveztél. Mi az amin még szeretnél dolgozni?
Timber!: Szívesen készítenék könyveket. Van pár ötletem önálló történetekre, de örömmel összeállítanék egy albumot az eddigi munkáimból. Szeretnék újra kerámiázni is. Gyerekkoromban sok kerámiát készítettem, ezt jó lenne összekapcsolni a rajzaimmal.

Element: Mit ajánlanál azoknak akik most otthon maradtak?
Timber!: Mindenkinek van olyan álma vagy projektje, amire eddig nem volt ideje, vagy csak az időhiányt használta ürügyként. Nos, itt a lehetőség, hogy lépéseket tegyünk megvalósítani ezeket a régi projekteket, esetleg elindítsunk egy új karriert. Meg kell próbálni kihozni a maximumot ebből a helyzetből .