Az idei év igazán különleges a kaliforniai cég számára, hiszen most ünneplik fennállásuk 35. évfordulóját. Érdemes belegondolni, hogy itthon még a rendszerváltásra készülődött az ország, a gördeszkázás pedig nagyon gyerekcipőben járt, amikor az Etnies piacra dobta az első pro gördeszkás cipőjét.
Az Etnies története viszont nem az Államokban kezdődik, hanem itt az öreg kontinensen, hiszen a márkát Párizsban indították világhódító útjára Etnics néven. A cég történetének kulcsfigurája Pierre André Senizergues, aki a nyolcvanas évek egyik meghatározó gördeszkása volt. Pierre Párizs mellett nőtt fel és a párizsi Technológiai Egyetem mérnöki karán szerzett diplomát. A gördeszkázás mellett az IBM-nél dolgozott, majd 1985-ben Kaliforniába költözött, ahol már csak a sport karrierre koncentrált. Egészen elképesztő eredményekkel a háta mögött, 1986-ban jutott el odáig, hogy befejezze profi deszkás karrierjét, és valami más területen kamatoztassa tapasztalatait.
/Eredményei: tizenkétszeres francia bajnok, kilencszeres Európa-kupa győztes, ötszörös Európa-bajnok, kétszeres világkupa győztes és egy világbajnoki címet is magáénak tudhat./
A nyolcvanas évek második feléig nem léteztek profi gördeszkás cipők. Az akkori riderek „sufnituning” megoldásokkal próbálták a nekik szánt modelleket használhatóvá tenni. Pierre a profi pályafutása során összegyűjtött tapasztalatait az Etnies-nél kezdte kamatoztatni, ahol az első valóban gördeszkázásra tervezett cipők fejlesztésén dolgozott. A világ első pro modelljével 1987-ben jött ki a cég, és Natas Kaupas nevével fémjelezték, aki személyesen részt vett a tervezésben is. 1988-ban pedig megjelent az első olyan cipő, amit teljes egészében Pierre fejlesztéseivel dobtak piacra. A modell hatalmas sikert aratott az amerikai piacon is, így megszilárdította az Etnies pozícióját.
A kilencvenes években sorra adták ki a jobbnál- jobb modelleket, és olyan deszkások lábára terveztek cipőket, mint Mike Vallely, Sal Barbier vagy Rune Gilfberg.
Senizergues közben három önálló brandet indított /éS, Emerika, ThirtyTwo/, majd felvásárolta az Etnies-t is. 1996-ban összevonta a cégeket, és megalapította a Sole Technology-t, ahol a mai napig személyesen is dolgozik az új termékeik fejlesztésén. 2003-ban elindították, a Sole Technology Intézetet, ahol a legmodernebb eszközök segítségével dolgoznak a cipők tervezésén. A különböző laborokban olyan kutatásokat végeznek, amik rávilágítanak, hogy pontosan hol és milyen terhelés éri a deszkások lábát a trükkök közben. Így egyrészt kényelmesebb, másrészt tartósabb cipőket tudnak gyártani. Ennek a kutatásnak az egyik eredménye a néhány éve debütált Michelin talp. A Sole laborjaiban rájöttek, hogy egyszerűen nem tudnak eléggé tartós gumit fejleszteni a cipők talpához. Ezért keresték fel az autóipari gyártót, akiknek érthető okokból sokkal több tapasztalata van a gumigyártásban. Az ötlet bejött, hiszen mára a Marana második generációja lett a cég egyik legnépszerűbb terméke, és akinek már volt a lábán tudja, hogy tényleg egy extrém tartós lépőről van szó.
Közben folyamatosan dolgoznak ökológiai lábnyomuk csökkentésén is. 2011 óta fut a „Buy a shoe, plant a tree” nevű projekt, aminek a keretei között a cég már több mint 2 millió fát ültetett. Erről már korábban is írtunk: itt.
Szóval az Etnies és Pierre André Senizergues rengeteget tett az elmúlt 35 évben azért, hogy az egyszerű tornacipőktől eljuthassunk a ma ismert gördeszkás darabokig.
