A pécsi kötődésű Lizom Dávid munkáival már többször találkozhattunk a magyar gördeszkás scéna felületein. Dávid keze alatt születtek meg /többek között/ a Velo Hellride emlékezetes flyerei, a Medium Skateshop Stinkbug Challange vidije, de a Cirus és a Sima lapjai között is viszont láthattuk már munkáit. Portfólióját nézegetve egyszerre friss és modern, ugyanakkor old school /a szó legjobb értelmében/ rajzokat, animációkat, tipókat láthatunk. Nehéz lenne beskatulyázni Dávid alkotásait, és pont ettől nagyon ütős ez a sajátos stílus, amiben dolgozik.

Fs/ Nagyon sok munkádról süt, hogy régóta mozogsz a gördeszkázás világában. Honnan a kötődés?

LD/ Felső tagozatos voltam, amikor az Extreme Channel műsoraira rákattantam és nagyjából ezzel egyidőben kezdődött az érdeklődés az extrém sportok iránt. Én 2006-tól számítom a magam deszkás pályafutását, akkor szereztem be első komolyabb deszkám és akkortájt találtam rá dunaújvárosi barátaimra, akikkel azóta is szoros kapcsolatom van.

Fs/ Milyen megbízásokon dolgozol a gördeszkás vonal mellett?

LD/ Kicsit kevesebb mint egy éve kezdtem komolyabban venni a szabadúszó karriert, így egyelőre azon dolgozom, amivel éppen megkeresnek. Ez lehet éppen logótervezés ügyvédi irodának vagy animációs produkcióban való részvétel. Utóbbit jobban szeretem csinálni.

Fs/ A gördeszkázás egyértelműen hatalmas hatással volt a vizuális kommunikációra világszerte, sőt gyakorlatilag egy saját vizuális nyelv alakult ki a szubkultúra köré. Művészek tízezreit inspirálta és adott nekik felületet a kibontakozásra. Le lehet ezt vetkőzni, amikor egy teljesen más területen dolgozol? Egyáltalán szükséges levetkőzni, vagy értékelik ezt a fajta látásmódot a megrendelők?

LD/ Általában akikkel együtt dolgozom, körülbelül tudják mire számíthatnak tőlem, ha pedig valakivel először dolgozom, küldök néhány referenciát a képviselt irányokról. Én nem érzem úgy, hogy le kéne vetkőzzek bármit is amikor komolyabb előadásmódot igényel egy munka, egyszerűen csak más érdeklődési területről érkezik az inspiráció, az eszköztár. 

Fs/ A Master diplomamunkád is egy gördeszka sorozat volt. Afrikai maszkok, szeméttel nyomtatás, digi utómunka. Mit kell tudni erről a projektről?

LD/ Ez hosszú lesz… Egyetemi éveim végéhez közeledve úgy éreztem nem sikerült igazán ütős munkát produkálni a diplomát megelőző 4 év alatt. Rengeteget agyaltam, hogy mégis mi legyen a diplomamunkám témája, ami megkoronázhatná az egyébként elbulizott éveket. Egyik elméleti vizsgámra készülve egy környezettudatossággal kapcsolatos írást olvastam mikor elgondolkodtam, vajon mennyi juharfa élete szárad már a lelkemen a gördeszkázás rovására. Ahogy elmélyedtem ebben a gondolatban eszembe jutott a Cirus nevű magyar cég, akiktől még évekkel azelőtt vettem bambusz lapot, ami elvileg környezetbarátabb megoldás a juharnál, legalábbis ezt olvastam akkor. Ezt a vonalat megragadva elkezdtem vizuálisan jól feldolgozható témákat keresni, olyat kerestem ami nem túl elcsépelt. Miután megállapodtam a szemét kezelés és a tudatos vásárlás témájánál, a következő egyetemi félévet azzal töltöttem, hogy különböző képi megoldásokkal és kompozíciókkal kísérleteztem, így kötöttem ki a szemét felhasználásánál. Innentől igazából már gördülékenyebben ment minden, elkezdett szép kerek egésszé összeállni az egész széria. Az elején említett teljesség utáni vágyamnak pedig a cég arculatának és weboldalának frissítésével tettem eleget. Nyilván visszatekintve sok minden van, amit máshogy csinálnék, de összességében büszke vagyok erre a munkámra.

Fs/ Betwix, PEN, Made in Pécs. Pécs bármikor? 

LD/ Pécs bármikor, szorosan mögötte Párizs és Dunaújváros.

Fs/ Kedvenc projekt?

LD/ A Medium-os Stinkbug Challenge videót nagyon szerettem csinálni, valamint a Donut Media-val is jó élmény volt együttműködni, utóbbi leginkább a külföldi megrendelővel kapcsolatos tapasztalatszerzés miatt.

Fs/ Vannak kedvenc alkotóid?

LD/ Hogyne volnának! Illusztrátorok közül nagy kedvenceim: Erhardt Domonkos, Márk László, Fillér Máté, Krzysztof Nowak, Todd Francis, Brother Merle. Animátorok és motion designerek közül: Dirk Koy, Erik Fountain, Shane Dering, Jonathan Djob Nkondo. Túl sok van, nem tudom mindet leírni.

Fs/ Látni a social oldalaidon, hogy egyre több animációt készítesz. Van egy tudatos célod ezzel?

LD/ Kicsit több, mint 2 éve kezdtem el komolyabban foglalkozni animálással és motion design-nal egy pécsi cégnek, azóta nincs megállás. Jelenleg úgy érzem ez áll legközelebb egy hivatásszerű dologhoz, viszont még rengeteget kell tanulnom hozzá, hogy kiteljesedjek benne.

Fs/ Van bevett rutinod az alkotáshoz vagy akkor dolgozol ha elkap az ihlet?

LD/ Megrendelésnél nem igazán engedhetem meg magamnak, hogy úgy dolgozzam, ahogy éppen kedvem tartja, hiszen határidőre kell elkészüljek és eleget kell tennem az ügyfél igényeinek. Van egy bevett rutinom, de ez nem hiszem hogy nagyban különbözik más alkotók munkafolyamatától. Papíron tervek, megrendelő választ, kidolgozás, észrevételek, módosítások, kész verzió leadása. Animációnál picit máshogy megy, de az ezzel kapcsolatos rutinom még alakuló félben van, nem merem megosztani.

Fs/ Milyen zenét ajánlasz alkotáshoz?

LD/ Szöveg nélküli, kicsit monoton elektonikus zene az nálam bevált, amúgy meg bármi amit már szarrá hallgattam és nem kell figyelnem a szövegére. Elektronikus zenéből nagy kedvencem Nicolas Jaar, valamint a Pulse nevű Youtube csatornán szoktak lenni jó mixek. Ronggyá hallgatottak közül mostanában Elder, Idles és JPEGMAFIA, hogy csak néhányat említsek. Próbálkozom a csenddel is, kisebb-nagyobb sikerrel.

Fs/ Álom meló?

LD/ Körülbelül az, ami most, csak magasabb szinten. Olyan cégekkel szeretnék dolgozni, amiket amúgy is támogatok, illetve olyan projekteben, amik amúgy is érdekesek számomra. Természetesen deszkás cég lenne az etalon, csak ezeknél sajnos nincs akkora igény animációkra.

Fs/ Ki legyen a következő?

LD/ Szolykó Dávid, Kulcsár Csabi

Fs/ Kész vagy?

LD/ Naná.

Dávid munkáit az instáján /@lizomdavid/ és a Behance oldalán /Behance/ tudjátok követni. Ha pedig felhívnád, vagy írnál neki, a weboldalán keresztül érheted el: www.davidlizom.com .